szörénytornyai tárgyalások, 1940. aug. 16.-24.: a trianoni határok okozta ország- és nemzetcsonkítás békés megváltoztatására kierőszakolt tárgyalások. - A SZU 1940. VI. 26-i, É-Bukovinát és Besszarábiát követelő fölszólítás után VI. 28: bevonult e ter-re. VII. 26: No. közvetlen m-oláh tárgyalásokat javasolt a vitás kérdések eldöntésére; VIII. 3: megkezdődtek a bolgár-rumén tárgyalások D-Dobrudzsa (kb. 7000 km2) visszaadásáról, a m-oláh határ mentén fölvonult a két hadsereg. Ném. ösztönzésre a rumén kormány tárgyalásokat javasolt, melyeket VIII. 16: megkezdtek Szörénytornyán (Turnu Severin), a kultúrpalota kvtártermében. A Hory András vezette m. küldöttség, az Államtud. Int. Rónai András csoportjával együtt népességi, anyanyelvi, isk., felekezeti és gazd. térképek, statisztikák, stb. alapján kidolgozott 4 lehetőségre készült: 1) Erdély egésze visszakerül Mo-hoz; 2) Erdély egésze Ro-é marad; 3) Erdély önálló állam lesz [kb. Belgium + Hollandia + Svájc nagyságú ter-en]; 4) Erdély fölosztásakor milyen osztóvonalak javasolhatók, figyelemmel a népességre, a gazd., kulturális és pol. igényekre (a ter. népességcseréjét a m. kormány kizárta); Erdély önállósága esetén kétféle kantonbeosztással. - Hory András „földrajzi osztóvonal” (Maros-vonal) ajánlatával szemben népességcserét javasoltak, annak sem méretét, sem módját nem ismertették, de Erdély ügyének rendezésére, ill. ter. engedményekre nem hajlottak. Mivel a 3 tárgyalási napon az oláhokkal a tárgyalás alapelveiben sem lehetett megállapodni, No. döntőbíráskodást ajánlott, amit előbb Ro., majd Mo. elfogadott. VIII. 30: a II. →bécsi döntés Erdély kisebbik (43.492 km2), m. többségű, de gazd. forrásokban szegényebb K-i felét (köznyelven É-Erdélyt) visszacsatolta Mo-hoz. 88

Hory András: Még egy barázdát sem... Bécs, 1967. - Uő: Bukaresttől Varsóig. Bp., 1987:315. - Rónai András: Térképezett tört. Bp., 1989:219.